Erős Fidesz-támadások érték az előző OBT-t is, de azt a bírók függetlenségéért és saját jogosítványaik gyakorolhatóságáért való kiállása kapcsán. Az ok most ugyanaz, a bírói ellenállás, de a bíróságokat ítéleteik miatt támadják. A nép ezt jobban is érti, ha jó téma az ürügy: a drogterjesztés ilyen.
A Fidesz – politikai szervezetként – eddig sem kommentált és a jövőben sem kíván kommentálni bírósági ítéleteket – írta a Magyar Gárdát betiltó bírósági döntés kapcsán 2009. júliusi közleményében a párt.
Azóta más a helyzet. Nemrég összehangolt Fidesz/kormánysajtó támadás indult a bírák ellen. Németh Szilárd, a Fidesz és a kormány Facebook-hirdetései után a Magyar Nemzet szerdán „Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat” című cikke következett. Bayer Zsolt a lap csütörtöki címlapján egy zsidóviccel kedveskedett „Pressman kedvenc bírójának”, Matusik Tamásnak, a korábbi Országos Bírói Tanács utolsó elnökének, a bírói szabadságharc fontos szereplőjének, aki nemrég felszólalt a bírótüntetésen is. Csütörtökön a Kormányinfón Gulyás Gergely folytatta. A miniszter a Telex tudósítása szerint azt mondta, hogy „egyes ügyekben aggályos ítéletek születnek… aggasztó lehet, hogy mostantól a drogterjesztők szabadon mászkálhatnak-e az országban… az, hogy egy drogterjesztőt nem helyeznek előzetes letartóztatásba, sokakat felháboríthat.”
Miután Orbán Viktor meghirdette a drogháborút, a rendőrség igyekszik megfelelni neki és a propaganda által kihangosítva akciózik országszerte. Ennek részeként egy „droglaborként” keretezett legális vegyi üzemben is letartóztattak embereket és lefoglaltak legálisan tartható anyagokat. Lehet, hogy csak a jogszabályszigorításokban és a sajtónak mutogatott akciókban megnyilvánuló látványpékség-politizálás újabb fejezetéről van szó, melynek nem célja egy valós probléma megoldása, csak a fenyegetettség és a heroikus küzdelem érzékeltetése, és az is lehet, hogy valóban az ország „legnagyobb drogfogása” történt Csepelen – ezt majd csak a bírósági ítélet után tudjuk meg. Választás viszont nemsokára lesz.
A bíró – idézzük most a 24.hu összefoglalóját az ügyről – szakmája szabályai szerint ítélkezésében nem veheti figyelembe politikusok, kormányok kommunikációs céljait, politikai szándékait, de még csak a társadalmi nyomást sem: neki a tényállás, a bizonyítékok, a jogszabályok alapján kell meghozni szakmai lelkiismerete szerinti döntését. A konkrét ügyben most még csak előzetes letartóztatás engedélyezéséről volt szó.
A 24.hu-nak a törvényszék közleményét is idéző cikke szerint „ebben az esetben is – mint bármely más bűncselekmény esetében – azt kellett vizsgálnia a bíróságnak, hogy a közölt gyanúsítás lefedi-e az adott bűncselekmény törvényi tényállását.” A gyanúsítottakat kábítószer készítésének elősegítése bűntette gyanújával tartóztatta le a nyomozóhatóság, „tehát azt kell bizonyítani, hogy az egyébként nem illegális anyagok beszerzésére és tárolására azért került sor, hogy azok segítségével a gyanúsítottak kábítószernek minősülő anyagot állítsanak elő. Ebben az ügyben a terheltekkel közölt gyanúsítás a nyomozás jelenlegi szakaszában megállapítható történeti tényállás alapján azonban még következtethető formában sem tartalmaz még utalást sem az ilyen célzatra – tudatták.” A bíróság emiatt nem engedélyezte az előzetest.
Közvetítik a népakaratot
Konkrét bírói ítéleteket mindig is kritizáltak politikusok: az ítélkezés függetlenségét leginkább az veszélyezteti, ha azt egy le nem zárult ügyben igyekeznek – főleg egy másik hatalmi ág, a kormány képviselői – befolyásolni. A csepeli ügyben pedig még csak nyomozati cselekmények folynak.
Ugyanígy folyamatban lévő ügyet befolyásolt Rogán Antal, amikor a Rezesova-ügyben a börtönbüntetés végén a súlyos balesetet okozó milliomosnőt házi őrizetbe engedte a bíróság. A Fidesz politikusa Rezesova háza előtt tartott sajtótájékoztatót, tiltakozva a nyomozati bíró intézkedése ellen – vissza is küldték a zárkába Rezesovát.
Orbán Viktor is a másodfokú ítélet és kúriai felülvizsgálat között fejezte ki nyilvánosan rosszallását, amikor a bíróság kimondta, hogy jogszabálysértően szegregálták a gyöngyöspatai roma iskolásokat.
Navracsics Tibor miniszterként írt levelet –jelezve, hogy a társadalom súlyos ítéletet vár – a Kúriát akkor vezető Darák Péternek az éjszakai szórakozóhelyen halálra késelt Marian Cosma kézilabdázó ügye kapcsán, amikor a másodfok átminősítette enyhébbre az első fokon megállapított bűncselekményt.
A lúgos orvos el-nem-engedése ügyében is volt politikai nyomás, ami jól detektálható társadalmi elvárással párosult.
Nemrég Fekete-Győr András pocskondiázta a jogerős, az ő mandátumvesztését eredményező ítéletet kimondó kúriai bírót, más politikusok is tettek így sokszor, de nem folyamatban lévő, hanem lezárult ügyekben.
Megkértük az OBT-t, hogy értékeljék a mostani, a bírók, bíróságok elleni támadásokat. Pecsenye Csaba elnök írásos válaszában jelezte, hogy folyamatban lévő ügyekben az OBT nem nyilvánulhat meg, egyébként a bírói döntésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás mindenki, így a politikusok számára is adott. „Ezeket a véleményeket az Országos Bírói Tanács kommentálni nem kívánja, bízva abban, hogy azok a tényszerűség keretein és a jóízlés határán belül maradnak.”
Így tett egyébként az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György is, aki Gulyás Gergely kormányinfós beszámolója szerint a kormányülés meghívottja volt, és szerették volna, ha ott megnyilvánul a „droglabor” ügyében is. Gulyás szerint ő nem értékelte a bíró döntését.
Lapunk kérdésére az OBH sajtóosztálya bővebben válaszolt: „A bírósági döntések nyilvános kritikájával kapcsolatban az OBH elnöke már számos alkalommal rögzítette, hogy a határozatok a nyilvánosságban – a jogorvoslati nyilatkozatokon túlmenően is – kritizálhatók, azzal, hogy a kritika személyiségi jogokat nem sérthet.
Az OBH hivatalos tudomása szerint a megjelölt ügyben a bíróság elsőfokú határozatával szemben az ügyészség jogorvoslattal élt, így a döntés nem jogerős, az ügy a Fővárosi Törvényszék – mint másodfokú bíróság – előtt folytatódik.”
Kell azért a bírói pecsét
A látszat ellenére nem a konkrét „csepeli droglabor” ügy borzolja a Fidesz igazságérzetét. A bíróságok támadása már a drogügy előtt elindult, mert a Fideszt az zavarja, hogy a bírók az elmúlt hónapokban elkezdték megtalálni a hangjukat a másik hatalmi ágtól érkező befolyásolási törekvésekkel szemben. Ébredésük (korábban inkább csak az OBT mert szembemenni a kormány okkupációs törekvéseivel) a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodásnak az Országos Bírói Tanács általi érvénytelennek nyilvánításával kezdődött. Folytatódott az az OBT, az OBH, a MABIE bírói egyesület és a másik bírói civil szervezet, a Res Iudicata tiltakozó közleményeivel az év végi rapid jogalkotás és a sok esetben a kormány akaratának transzmissziós szíjaként működő Kúria-elnök év végi beszéde miatt. Következett a MABIE által szervezett bírótüntetéssel, majd az újabb bírói szervezeti tiltakozásokkal a miniszterelnök márciusi 15-i poloskázó beszéde ellen.
Amely beszéd átkeretezése komoly, bár eléggé hiábavaló szemantikai kihívások elé állította a párt kommunikátorait. Schmidt Mária március 18-i blogbejegyzésében igyekezett ennek megfelelni, emellett pedig „szükséges intézkedéseket” követelt: „A Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács fenti nyilatkozataival, kormányellenes tüntetésével túllépett azon a határon, amit egy magára adó jogállam megengedhet. Kérem a Kúria elnökét és az igazságügyi minisztert, hogy a bizalmat vesztett bírói kar alkalmasságát és hivatalképességét vizsgálja felül és a szükséges intézkedéseket hozza meg.”
Március 8-án Bayer Zsolt „Négy tűrhetetlen gazemberség a bíróságok minapi gyakorlatából” alcímmel kevert össze szezont fazonnal szintén a Magyar Nemzetben. Írását így zárta: „Ez nem igazságszolgáltatás, ez nem független ügyészség meg bíróság – ez vérlázító, tűrhetetlen gazemberség. Így, ahogy van, csokorba szedve. Kérdezem: meddig tűrjük?”
Bíró megkérdezettjeink úgy vélik, hogy Senyei György kormányülésre történt meghívása is arra utal, hogy a kormány igyekszik leválasztani a renitens, azaz a vele kötött megállapodást felmondó Bírói Tanácsot és a tüntetést szervező bírói egyesületet (MABIE) az OBH-ról, miközben ez utóbbi hivataltól igyekszik megszerezni intézkedései legitimálását a bírák felé.
Mert az igazságügyi jogalkotás folytatódik: egy újabb csomagját kapták meg nemrég a bírói szervezetek előzetes és rapid véleményezésre. Ezzel nemsokára külön cikkben foglalkozunk.
Visszatérve a bírák támadására, amellyel Donald Trump is sűrűn él: az ítélkezés, vagyis a bíróságok függetlensége kapcsán az autoriter rezsimek egyik gyakori eszköze az is (a bírók kinevezése, karrierútjuk befolyásolása és más eszközök mellett), hogy a nyilvánosságban politikusok bírálnak bírósági döntéseket – mondta nemrég lapunknak adott interjújában Kovács Ágnes alkotmányjogász. „A politikai nyomásgyakorlásnak ez a formája gyakran kapcsolódik össze azzal, hogy egy autoriter rendszerben a kormányzat megszállja a média jelentős részét, és ez a média felerősíti ezeket a kritikákat. Ilyen helyzetekben nehéz elválasztani, hogy valójában politikai nyomás volt-e a bírón, vagy csak valamifajta közfelháborodás és a média nyomása. De ez a nyomás sokszor olyan médiumoktól érkezik, amelyek kormányzati irányítás alatt vannak” – mondta.
Most a Fidesz nem szervezte ki a teljes munkát a sajtójának: politikusai is beleálltak a bíróságok elleni hangulatkeltésbe.
